Vidéken az a jó, hogy szép zöld minden, főképp májusban az esőzések után robban be durván a természet. Például a vadkomló, aminek életem tetemes részében nem tudtam a nevét; amikor ideköltöztem, annyit láttam belőle, hogy ó, de szépen kúszik! Aztán csak kúszott, kúszott, mindenre: rózsára, szőlőre, virágokra, fügebokorra, kerítésre, át a szomszédba, kutyára, macskára, játszó kisgyerekekre. Az évek során annyira megutáltam, hogy ha legközelebb házat vennék, és meglátnám a kertben, mondanám az eladónak, hogy na, én mentem, aztán csikorgó kerekekkel hajtanék el, vissza se néznék. Na jó, ennyire nem durva azért a helyzet, de egy ötszázezret lealkudnék az árból.

Ma délután, amikor a tomboló szél egy kicsit elállt, kimentem vadkomlót irtani a kertbe, merthogy immár ez állandó program lett, és lesz is, gyanítom, míg fel nem adom a  bio-öko elveimet, és meg nem küldöm egy kis totális gyomirtóval az összeset: kicsit, nagyot, pereputtyostul az egész kúszó mindenséget.

Szúrós, szóval kesztyű, hosszú ujjú ruha, meg egy metszőolló sem árt, mármint a bio-öko irtáshoz. Mondjuk sokat nem ér a metszőolló, gyökerestül kéne kitépni a rohadékot, csakhogy több négyzetmétert átszőnek a gyökerei, idővel úgyis beszakad, vagyis a kezedben marad az inda, a gyökér meg körberöhög a földben. Szóval nem tartozik a kedvenc kerti munkáim közé az irtása, főleg, hogy helyette rengeteg más dolog is lenne esetleg.

De most különösen mérges voltam, mert eszembe jutott egy cikk, aminek a címét láttama napokban; valami olyasmi volt, hogy miért érdemes vadkomlót telepítened a kertedbe. És ez annyira felcseszett, hogy nem kattintottam rá. Miközben a szúrós, ragadós, büdös kúszónövényt henteltem, azért elgondolkodtam, vajon milyen előnyei lehetnek ennek a meglehetősen agresszív növénykének. Összeszedtem párat, ami hirtelen eszembe jutott.

1. Kezdő kertészeknek való

Hát ezzel tuti, hogy nincs olyan gond, hogy elfelejted locsolni, rossz helyre ülteted, megfújja a tövét a jeges áprilisi 10 Celsius fokos szelecske, nem nézel rá elég csúnyán vagy cigizel gondozás közben, és elhervad, majd távozik az örök növény-mennyországba! Instant sikerélmény: elveted, kikel, nő, mint a kurvaélet. Ha nem veted el, akkor is.

2. Tényleg nem lát be a szomszéd

Sokkal hamarabb nőni kezd, mint bármi más a kertben, szóval mire a szomszédok kedvet kapnak grillezni, napozni a kertben, addigra bőven benövi a kerítést. Igen, csakhogy annyira, hogy a végén azért látod a szomszédot, mert átszól, hogy kezdj már valamit a rohadék komlóddal: egy idő után ugyanis kevés neki a kerítés, lecsüng, és odaát is keres kapaszkodót magának.

3. Nem szeretik a kártevők

Legalábbis én még nem láttam rajta egyet se. Se levéltetű, se poloska, vagy egyetlen icike-picike levélsodródás, gomba, mozaikvírus, napperzselés, semmi nem látszik: ezek a méregzöld levelek egész éveben makulátlanok.

4. Sör illata van

A sörben komló van, a vadkomló meg valami rokonféle, szóval amikor izomból próbálod kitépni a gyökereit a földből, van egy enyhe sörre emlékeztető illata. Sajnos nem a jóféle söré, hanem a legolcsóbb hányásszagúé.

+1: Állítólag ehető. Hát, nem tudom. Lehet, hogy finom, meg vitamin így meg úgy, de tuti, hogy arról rémálmodnék, hogy bennem kezd hajtani, mint a fene, és a végén én is vadkomlóvá változom.

Szóval, a cikket, ami felrántotta az agyam, azóta se olvastam el; meglehet, van valami óriási haszna ennek a növénynek, egyszer megnézem majd. Addig viszont csak így látom szépnek: kitépve és kupacba hajigálva.